Talán egy éve, hogy első alkalommal jutottam el swinger klubba, akkor eldöntöttem, hogy lejegyzem gondolataimat, benyomásaimat erről a különös világról. Mert letagadhatjuk ugyan, de be kell látnunk: a swinger alapjaiban változtatja meg világnézetünket, egy új filozófiát ad az életünknek.
Többre vágytam annál, amit egy átlagos klubozás adott
Szerencsés voltam, mert a klublátogatásaim során számos olyan nővel és férfival ismerkedhettem meg, akikkel a társalgóban vagy vacsora közben eszmét cserélhettem, megoszthattuk egymással tapasztalatainkat. Ennek eredményeként – nem csak a szex terén – a swingerrel kapcsolatos élményeim bővültek, a tudásom elmélyült és már képes voltam különbséget tenni igazi swinger és maszatolós, magamutogatós swinger között. Többre vágytam annál, amit egy átlagos klubozás adott, amit szinte kizárólag a középosztálybeli, középkorú klublátogatók műveltek.
Ki tudja leginkább imitálni a pornófilmek agyonhajszolt színészeit?
A swinger a szerelem egy ösvénye – még inkább egy autópálya, amelyen száguldozni kötelező, a forgalmat lassítani tilos. Nincs idő a táj szépségeiben való gyönyörködésre, hanem hajtani kell, hogy minél több élményt begyűjteni. A swinger alapja nem az jelenti, hogy hogyan nézünk ki, miután kijöttünk az öltözőből és a bárpulthoz lépünk kikérni a welcome drinket, de azt sem, hogy ki tudja leginkább imitálni a pornófilmek agyonhajszolt színészeit. A swinger titka, hogy mennyire vagyunk képesek jelen lenni minden egyes erotikus pillanatban.
Mindenki a dugásért jár a klubba
A swinger egy olyan ideiglenes létforma, amely kizökkent a hétköznapi valóságból, ugyanakkor nem kell lemondanunk kedvenc szeretkezési szokásainkról: a dogyról, az orálisról, az análisról, a hajhúzogatásról vagy a lábujjak szopogatásáról. A swinger esszenciája a spiritualitás. Ezen kijelentésemen sokan felhorkannak majd, hogy na megint itt van egy újabb idióta, aki elkezd nekünk IQ-uzni meg EQ-uzni, miközben tudvalevő, hogy mindenki a dugásért jár a klubba. És igazuk van, a középszerű emberek valóban azért járnak a klubba, hogy ürítsenek, és a férfiban nem látnak mást, mint egy hús-vér műpéniszt, a nőben pedig csak valami díszt a pina körül. Bevallom, én is így kezdtem. Aztán egyre gyakrabban tört rám a klublátogatások után egyfajta hiányérzet. Igen, megvolt öt nő, de valamiért mégsem kerek egész a világ.
Nem a gatya teszi a swingert! És nem is a fasza…
A misztikumot mindenki érzi, ahogy átlépi a klub küszöbét, és ha ezt érzi, akkor már a spiritualitás világába csöppent, ott, ahol leginkább minden a testiségről szól. Állítólag. De, ahogy a nagy titkokkal lenni szokott, valójában szó sincs nagy titokról. Egy swinger klubos éjszaka leginkább a hozzáállásunkon, magatartásunkon múlik, mint bármi máson. A múltkoriban hallottam egy, önmagát swinger-bloggernek kikiáltóval készült interjút, amiben töredelmesen bevallotta, miszerint ő már a hétfői napon a szombati alsógatyáján töri az agyát. És itt bukott el az egész! Nem a gatya teszi a swingert! És nem is a fasza… Mert aki így gondolkodik, az még mindig nem érzi a swinger lényegét. A blogger azt hiszi, hogy a klubban is minden úgy működik, mint a külvilágban, ahol hitetlen papok és tolvaj politikusok mondják meg a tutit.
A swinger egy ősi rituálé...
Ha képesek vagyunk kizárni (vagy legalábbis csökkenteni) az elanyagiasodott világunk céljait és az éppen aktuális élményre koncentrálni, akkor jó úton haladunk a swinger spiritualitásának a megértésére. De miért hangsúlyozom mindezt? Mert a swinger a sorozatorgazmusról szól, a nirvána egy cseppjéről, és ha csak testileg vagy ráhangolódva az egészre, akkor egyre több kudarcélményed lesz. Célom, olyan élménybeszámolók leírása, amelyek az univerzum megtapasztalásáról, a teremtés mítoszáról, módosult tudatállapotról, időutazásról múltba és jelenbe szólnak majd. Mert a swingerben ott az ősi rituálé, amelyet elfelejtett az emberiség...
